Tájékoztató

A vitaminfogyasztás szabadságáért és az emberi jogokért tenni kívánó érdeklődők számára

Mottó:

„Ha pontosan megértjük a vitaminok működését és megfelelően alkalmazzuk őket, akkor az emberi szenvedést olyan mértékben tudjuk majd csökkenteni, amit ma még a legnagyszerűbb elme sem képes elképzelni.”

Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas professzor, 1939

Tárgy:

Mennyire alkalmas az EFSA (European Food Safety Authority, azaz Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal) által készített tanulmány arra, hogy egy, a vitaminok és ásványi anyagok mennyiségét korlátozó törvényjavaslat alapjául szolgáljon.

Összeállította:

a Jog az Egészséghez Közhasznú Egyesület megbízásából és képviseletében:
Dr. Lenkei Gábor, orvos
Budapest, 2009. március 28.

Rövid összegzés

A bírált Európai Uniós (EFSA) tanulmány, amely egy korlátozó törvényjavaslat alapját képezi, álláspontunk szerint bizonyíthatóan:

1./ Nem felel meg a tudományos vizsgálatok alapvető követelményeinek.

2./ Hamis, a saját és a WHO (Egészségügyi Világszervezet) irányelveinek is ellentmondó következtetéseket von le a rosszul végzett vizsgálatokból.

3./ Az ezen alapuló törvényjavaslat elfogadása nagyban korlátozná az alapvető emberi jogokat.

4./ Gátolná természetes, mellékhatásoktól mentes és bizonyítottan egészségjavító módszerek alkalmazásának lehetőségét.

5./ Az európai lakosságot (beleértve a magyarokat is), egészségromlás veszélyével fenyegeti.

 

Tartalom

1./ A bírált EFSA tanulmány tárgya és célja.

2./ Észrevételek az EFSA tanulmány általános tudományos hiányosságaival kapcsolatban.

3./ A hibákat és hiányosságokat szemléltető kiragadott példa.

4./ Milyen ellentmondásokat szült a hamis alapokon nyugvó vizsgálat?

 

1./ A bírált EFSA tanulmány tárgya és célja

Az EFSA ( European Food Safety Authority, azaz Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal) az Európai Bizottság felkérésére tanulmányt készített.

Az EFSA tanulmány tárgya: a vitaminok, ásványi anyagok, mint étrend-kiegészítő anyagok biztonságosan fogyasztható, úgynevezett „felső szintjének” (Upper Level, rövidítve UL) megállapítása.

Az EFSA tanulmány célja: előkészíteni azt a törvényjavaslatot, amely megszabná, helyesebben korlátozná azt a mennyiséget, amelyet étrend-kiegészítő készítményekben fel lehet használni.

 

2./ Észrevételek az EFSA tanulmány általános tudományos hiányosságaival kapcsolatban

A./

A már elkészített EFSA tanulmány, többek között, durván megsérti a tudományos kockázatbecslés legalapvetőbb szabályát.

Amint az a gyógyszerek elbírálásánál is megszokott és magától értetődő, csak abban az esetben szabad tanulmányt végezni és következtetéseket levonni, amikor együttesen lett megvizsgálva:

1./ egy adott anyag fogyasztásából származó előny, és

2./ az azzal járó esetleges kockázat.

Az EFSA tanulmány megsérti ezt az alapelvet, és a szabályozni kívánt természetes anyagokkal kapcsolatban csak és kizárólag a kockázatot vizsgálja. (1. számú referencia)

(Ez ahhoz hasonlítható, mintha az ivóvíz vizsgálatánál csak azt emelnék ki, hogy „nagy mennyiségben” történő fogyasztása esetén hólyagfeszülést és vizelési ingert vált ki és erre alapozva korlátoznák a naponta elfogyasztható víz mennyiségét.)

B./

A vitaminok és ásványi anyagok fogyasztásából származó jótétemények és egészségjavulások hatalmas szociális és gazdasági értéket képviselnek. Ez sokszorosan bizonyított tény. Elég, ha csak arra gondolunk, hány, korábban halálosnak számító betegség (skorbut, beri-beri, pellagra, stb.) kezelését oldotta meg az egyszerű vitaminpótlás.

Maga az EFSA tanulmány is említi a 3./ fejezetben példaként részletesen elemzett magnézium hiányának riasztó következményeit, majd a következtetések levonásakor sajnálatosan figyelmen kívül hagyja ezeket és csak a korlátozásra összpontosít. (1. számú referencia, 109. oldal)

Pedig a vitaminok és ásványi anyagok a ma még érvényben lévő törvényi szabályozás szerint is teljességgel ártalmatlan és veszélytelen élelmiszerek, tápanyagok.

C./

Ezek a tápanyagok hatásukat rendszerben, együttesen fejtik ki.

Nem célszerű és nem is szabad a rendszerből kiszakítva, egyesével vizsgálni őket. Egy ilyen mesterkélt megközelítés ugyanis csak téves eredményt és hibás következtetést eredményezhet.

A bírált tanulmány sajnos megsérti a fenti tudományos alapelvet is.

(Hasonlatként, az EFSA tanulmány olyan, mintha az éltető levegő két fő alkotóelemét, az oxigént és a nitrogént külön-külön vizsgálnák, holott a kettő csak együtt, megfelelő arányú keverék (21% és 78%) esetén nevezhető levegőnek.

Különálló vizsgálatuk egyszerűen értelmetlen lenne, hiszen semmit sem mondana magáról a levegőről, amely a két anyag keveréke.

Vegyünk egy másik példát. Amikor egy orvos infúziót ad a betegének, ez alap esetben desztillált vízből és konyhasóból áll. A jótékony hatást a kettő együtt váltja ki. Felesleges lenne külön-külön vizsgálni őket, mert csak együtt hatnak. Mesterkélt és félrevezető vizsgálat lenne az, amelyik csak a víz, vagy csak a só hatását elemezné. Egy ilyen hamis alapokon nyugvó megközelítés kimutathatná, hogy akár maga a desztillált víz, vagy akár maga a só is előnytelen lehet, önmagában adva.)

A vitaminok és ásványi anyagok tehát csak rendszerben vizsgálhatóak. A rendszerből kiszakított egyes alkotóelemeken végzett elemzés azt tükrözi, hogy a vizsgálatot végző személy, vagy csoport (lásd EFSA), elmulasztotta a rendszerszemlélet alkalmazását.

 

3./ A hibákat és hiányosságokat szemléltető kiragadott példa – a magnézium.

Példa: miként állapított meg „biztonságosnak tekinthető legfelső beviteli szintet” az EFSA a magnézium nevű létfontosságú ásványi anyagra.

Kulcsfontosságú adatok:

a.) Az EFSA tanulmány a magnéziummal kapcsolatban korlátozást javasol, arra való hivatkozással, hogy a magnézium tartalmú étrend-kiegészítők hasmenést okoznak. (1. számú referencia, 112-113. oldal)

Ez tudományosan nem helytálló, hiszen bizonyított, hogy az ilyen készítményt nem fogyasztó átlag lakosság körében kb. kétszer olyan gyakori a hasmenés, mint a magnézium tartalmú étrend-kiegészítőt fogyasztók között! (2. számú referencia)

b.) Az EFSA által megállapított „Biztonságos Legfelső Szint” (250 mg/nap) nagyon alacsony, pedig a kellő mennyiségű magnézium bevitele fontos népegészségügyi kérdés!

Miért lenne fontos elegendő magnéziumot fogyasztani?

Tudományos adatok bizonyítják, hogy magnézium hiányában jelentősen megnő:

a.) a szívbetegségek,

b.) a magas vérnyomás betegség és

c.) az agyvérzés gyakorisága.

A magnézium hiánya ezeken túl megnöveli a gyermekvárással kapcsolatos komplikációk:

d.) a vetélések és

e.) a koraszülések gyakoriságát.

Ezek a betegségek és komplikációk a leggyakoribb kóros állapotok közé tartoznak, óriási terhet rónak a társadalomra és az egészségügyi rendszerekre. (1. számú referencia, 109. oldal)

Miként sérti meg az EFSA tanulmány az egyik legfontosabb tudományos követelményt?

Egy tudományos vizsgálat következtetése csak és kizárólag akkor mérvadó, ha az eredményeket összevetették egy független forrásból származó viszonyítási alappal.

Amikor azt vizsgáljuk, hogy okoznak-e hasmenést a magnézium tartalmú étrend-kiegészítők, akkor kötelezően meg kell nézni egy olyan vizsgálat eredményeit, amely azt mutatja, milyen gyakori a hasmenés a magnéziumot nem fogyasztó emberek körében.

Pedig létezik ilyen vizsgálati eredmény. (2. számú referencia) Eszerint, az átlag lakosság körében, minden különösebb ok nélkül, 4 hetes vizsgálati időszakban, átlagosan az emberek 6,45 %-nál jelentkezett legalább egy alkalommal hasmenés.

Ha elvégezték volna ezt az összehasonlítást, láthatták volna, hogy az átlag lakosság körében, (magnézium fogyasztása nélkül), kb. kétszer gyakrabban (6.45%) jelentkezik hasmenés. Azok között, akiket az EFSA tanulmány vizsgált, és akik magnézium tartalmú étrend-kiegészítőt fogyasztottak, ez mindössze 3.125%.

A fenti adatok alapján nyilvánvaló, hogy tudománytalan és értelmetlen az EFSA tanulmány azon megállapítása, amely szerint a magnézium fogyasztását, annak hasmenést okozó hatása alapján, korlátok közé kellene szorítani.

Az EFSA tanulmány megsért további tudományos elveket is

Egy vizsgálatnak megfelelően nagyszámú emberre kell kiterjednie, mielőtt abból következtetést lenne szabad levonni.

A magnéziumra vonatkozó „Biztonságos Legfelső Szint” (UL) megállapításánál egy olyan vizsgálatot vettek figyelembe, amelyet mindössze 32 emberen végeztek el. Ez alapján a közel 500 milliós EU lakosságra kiterjedő korlátozásra tettek javaslatot. (1. számú referencia, 112. oldal)

Az EFSA tanulmány figyelmen kívül hagyja a saját tényeit!

Maga az EFSA tanulmány bizonyítja, hogy a biztonságosként javasoltnál jóval magasabb, többszörös adagok mellett sem nőtt számottevően a hasmenés gyakorisága (3,125%-ról csupán 3.72%-ra). (1. számú referencia, 112. oldal)

Így, önmagában ezen utóbbi tényt vizsgálva is megállapítható, az EFSA tanulmány indokolatlanul alacsonyan húzta meg a határt.

Fontos ismételten megjegyezni, hogy a hasmenések gyakorisága még a nagy adagokat fogyasztók esetében is, jóval alatta marad a magnéziumot nem fogyasztóknál észlelt hasmenések gyakoriságának (6.45%). (2. számú referencia)

 

4./ Milyen ellentmondásokat szült a hamis alapokon nyugvó vizsgálat?

A./

Az a furcsa helyzet állt elő, hogy az EFSA által „Biztonságos Legfelső Szint”-ként (Upper Level, azaz UL) megállapított mennyiség (250mg/nap), alacsonyabb, mint az EFSA tanulmányban szintén megadott, úgynevezett Javasolt Napi Adag (320-420 mg/nap). (1. számú referencia, 108. oldal)

Az EFSA tanulmány ezzel megsérti a saját maga által felállított irányelvet, amely kimondja, hogy egy „Biztonságos Legfelső Szint” nem lehet alacsonyabb, mint a „Javasolt Napi Adag”. (1. számú referencia, 12-13. oldal)

B./

A magnézium hasznosságát és nélkülözhetetlenségét tanúsítja az a WHO (Egészségügyi Világszervezet) kiadvány is, amely többek között, hasmenésben szenvedő gyermekek számára ad táplálkozási, étrend-kiegészítési útmutatót. (4. számú referencia)

A WHO kézikönyv nemhogy nem tiltja a hasmenésben szenvedő gyermekek számára a magnéziumot, hanem a terápia fontos részeként említi! Mégpedig a „Javasolt Napi Adag” kétszeresét ajánlja!

A WHO szerint a magnézium, nagy adagban, kifejezetten terápiás értékű! (3. és 4. számú referencia)

C./

Az EFSA tanulmány olyan korlátozást javasol, amely növelheti a korábban már említett kórképek és komplikációk (szívbetegségek, magas vérnyomás betegség, agyvérzés, vetélések és koraszülések) gyakoriságát.

D./

Megítélésünk szerint sokkal alaposabb és sokkal körültekintőbb vizsgálatokra van szükség akkor, amikor közel 500 millió embert érintő korlátozó döntést készítenek elő.

E./

Az étrend-kiegészítők tápanyagok, élelmiszerek, a jelenleg érvényben lévő jogi szabályozás szerint fogyasztásuk korlátozását semmi sem indokolja.

A táplálkozás fölötti saját döntés alapvető emberi joga sérül, amennyiben túlzott szabályozást vezetnek be ezen a területen.

Referenciák:
1. Tolerable Upper Intake Level for Vitamins and Minerals
(Scientific Committee on Food; Scientific Panel on Dietetic Products, Nutrition and Allergies; February 2006; European Food Safety Authority)
ISBN: 92-9199-014-0
2. Prevalence of Diarrhoea int he Community in Australia, Canada, Ireland, and the United States
(International Journal of Epidemiology 2005 34: 454-460; Other Original Papers; Published by Oxford University Press)
3. What Micronutrient Supplements in Persistent Diarrhoea have been Shown to be Beneficial?
(International Child Health Review Collaboration)
4. The WHO Pocketbook of Hospital Care for Children, 2005
(ISBN: 92-4-154670-0)